• Beszédes adat, hogy Palkovics László miniszter rendeletének másnapjára 4-ről 64 milliárdra, tehát 13,5-szeresére nőtt a fővárosi intézmények távhődíja. Az év végéig fixált árakkal számolva mennyire becsülhető az önkormányzatra nehezedő költségnövekmény? Hogyan érinti ez a költségvetést?
Borzasztóan rosszul, természetesen. Az első kilenc hónapban közel 182 millió forintba került a távhőszolgáltatásunk. Az október, november és december hónapokra az eredeti áron 53 898 ezer forintot kellett volna fizetnünk, ám az emelés miatt ez a három hónap most több mint 455 millió forint lesz. Az aránytalanság érzékelhető. Ha ez így folytatódik – amire minden esély megvan –, jövőre több mint 1,8 milliárd forintot költünk kizárólag a távfűtésre. Hogy ez miért jelent problémát? Összesen 45 olyan létesítmény tartozik az önkormányzathoz, ahol a fűtés és a meleg víz távhőre épül. Köztük vannak a hivatal épületei, a Sport11 sportközpont, az uszodák, az óvodák, a bölcsődék, hogy csak néhányat említsünk. Az óvodák 29 épületben (hat gázos és 23 távfűtéses) látnak el 3300 gyereket, a bölcsődék kilenc létesítményben működnek (két gázos, hét távfűtéses). Mivel többségük távhővel fűtött, nem csoda, ha közel kétmilliárdra emelkedik az éves díj.
• Egy ekkora drágulásnál az áfa áremelő hatása is fokozódik. Jelen helyzetben eltekinthetne az állam az áfa megfizetésétől?
Valóban, az 1,8 milliárd forintos éves távhődíjnak 90 millió forint az áfatartalma, amit szépen visszakér a kormány. Ha pedig rezsiemelésről beszélünk, mellé rakhatjuk az áram- és gázáremelkedést is. Minden áremelésnél az áfa is jelentősen megnő, amit az állam nyer vissza. Sajnos azt kell mondanom, esze ágában sincs az államnak, hogy ezzel könnyítsen ezeken az intézményeken. Pedig megtehetné. Hangoztatják, hogy milyen fontos az élsport. Akkor miért nem engedik el az áfát az uszodák, vagy az olyan közszolgáltatások, mint az óvodák, bölcsődék, iskolák, egészségügyi intézmények esetében? Itt, a kerületben nagyon sok háziorvosi rendelő tízemeletes épületek földszintjén helyezkedik el, ugyanonnan kapják a távfűtést, ahonnan a lakások, mégsem azt az árat fizetik, hanem az intézményit. Itt az emberekről történő gondoskodásról beszélünk. Ne csak szavakban legyenek fontosak a magyar családok, hanem tettekben is segítsék őket a kritikus helyzetben.
• A jó ideje fejünk felett lebegő rezsiválság most valóban lecsapott. Mit lép erre az önkormányzat? Van már Újbudának valamilyen intézkedési terve?
Természetesen. Nézzük, mit is kellene kigazdálkodni: 1 milliárd 800 millió a távfűtés, 1 milliárd 300 millió többlet lesz az elektromos energia, a gáz pedig – mivel kevés helyen használjuk, de ott nagy mennyiségben, például az uszodáknál – „csak” 220 millió forint. És akkor máris több, mint 3 milliárdnál tartunk. Három-négy éve az önkormányzat által fizetett szolidaritási adó 400 millió forint volt, a kormányzati emelés miatt azonban jövőre 3,1 milliárd forintot kell leróni. Így végül az elvonások és drágulások miatt 6 milliárd forintos mínusszal kezdjük a 2023-as évet. Mit tesz az önkormányzat, hogy működőképes maradjon? Nagyon sokat. Az elmúlt két hónapban valamennyi önkormányzati cég vezetőjével leültünk, végigbeszéltük az idei gazdálkodásukat és a jövő évi terveket. Kértem, dolgozzák ki, hogy a szűkülő költségvetésük mellett milyen megelőző rendszabályokat terveznek a fenntarthatóság érdekében. A hivatallal kapcsolatban is vannak elképzelések. Döntés előtt áll, hogy öt helyett négy napot töltsenek az irodákban a dolgozók, pénteken mindenki távmunkában végezné a feladatát, természetesen az ügyeleti rendszer kőkemény fenntartása mellett. Ez azzal járna, hogy csütörtök este levehetjük a fűtést, és vasárnap este bekapcsolva újra visszafűthetjük arra a mondjuk 20 fokra, ami szükséges. Aki ugyanis ülőmunkát végez, az 18 fokban ki van téve annak, hogy hosszú távon szövődmények alakuljanak ki. A háromnapnyi fűtésmegtakarítás sok millió forintot jelenthet. Emellett racionalizálni fogjuk a kiadásainkat. Lesznek gondjaink, de inkább nekünk legyenek, mint hogy az önkormányzati működés, és ezáltal az emberek lássák kárát. Más önkormányzatokhoz hasonlóan megelőző, illetve takarékosságot célzó rendszabályokat is életbe léptetünk, aminek négy fokozata van. Az első és második fokozat, a kultúra és a sport sajnos már sok helyen áldozatul esik. Színházakat, kiállítótermeket, múzeumokat zárnak be. Eger, Székesfehérvár színháza is leáll a jövő év elején. Aztán jönnek az uszodák. A példa kedvéért: a Nyéki uszodában a két vízkeringető szivattyú működtetése a jelenlegi villamosenergia-árak mellett 50 ezer forintba kerül naponta! A hónap végére pusztán a két szivattyú 1,5 millió forintot visz el. Ehhez jön még a víz melegítése.
Tehát az első két fokozat, a kultúra, majd a sport kerülhet „karanténba”. A hármas és négyes fokozat intézményei azonban – a szociális intézmények, óvodák, bölcsődék, iskolák, idősek háza – semmiképpen sem eshetnek megszorítás alá. Ki az az őrült, aki ezt megtenné? Már csak azért sem, mert a kisgyermekek és az idősek rendkívül érzékenyek a hőmérséklet-változásra, rajtuk nem lehet fűtést spórolni. Ott minimálisan 22 foknak kell lenni, de ugyanez vonatkozik az orvosi rendelőkre. Tehát ezen a területen annyit tehet az ember, hogy észszerűen racionalizál, persze ezekben az intézményekben nagyon kicsi a mozgástér.
• Mit ért karanténon? Bezárást, részleges bezárást, korlátozott működést?
Egyet ne felejtsünk el, hogy mindig a körülmények diktálnak. Nem mi rajzoljuk őket. Ahogy változnak, nekünk úgy kell alkalmazkodni. Ezért kell az intézményeinknek három-négy változatban kidolgozni azt, hogy a változásoktól függően melyik verziót kell életbe léptetni. A korlátozások terén természetesen a részleges irányból haladunk a teljes felé. Hangsúlyozom, csak a kultúra és csak a sport területén. A Sport11-ben működő két szauna például egyenként havonta 450 ezer forintba került. Ezt a szolgáltatást sajnos mostantól nem tudjuk biztosítani. Ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy ellássuk a kötelező önkormányzati feladatokat.
Török Dániel
| A helyi önkormányzatok és az általuk fenntartott költségvetési szervek is kötelesek 25 százalékkal csökkenteni földgázfogyasztásukat egy, október 5-én megjelent kormányrendelet szerint. Egy hónappal korábban ezt még csak az állami intézmények számára tették kötelezővé (a kórházak és a bentlakásos szociális intézmények kivételével). Egy másik, ugyanakkor megjelent határozat arról rendelkezett, hogy milyen eljárásrendben tárgyal majd a kormány az önkormányzatokkal az energiaár-emelkedés hatásainak enyhítéséről. Eszerint egyedi egyeztetéseket kell lefolytatni – tehát a különféle önkormányzatok eltérő bánásmódban részesülhetnek –, és az önkormányzatoknak „menedzsmenttervet” kell benyújtaniuk. Ebben kell bemutatni, milyen intézkedéseket tesznek a megnövekedett működési költségek fedezetének biztosítása, illetve a kiadások csökkentése érdekében, ha ez nem elegendő, akkor hogyan rendelkeznek a tartalékok felhasználásának ütemezéséről, illetve szükség esetén „a vagyonértékesítés kapcsán megtenni tervezett intézkedésekről”. A tárgyalásokat Balla György miniszteri biztos koordinálja, a menedzsmenttervek értékelésére a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, valamint a technológiai és ipari miniszter delegáltjaiból hoznak létre munkacsoportot. |
