A hét pontból álló bérmegállapodás értelmében a minimálbér összege 2017-ben 15 százalékkal, 127,5 ezer forintra nő, míg a szakképzettek bérminimuma 25 százalékkal, 161 ezer forintra ugrik. A kormány tervei szerint 2018-ban sem lesz ez másként, amikor a minimálbér újabb 8, a szakmunkás minimálbér pedig 12 százalékkal nő. – A korábbi kormányok gyakorlataival szemben nem hitelekből, hanem a magyar gazdaság valós teljesítményéből jön létre a mostani béremelés, amely azon túl, hogy a családok mindennapi megélhetését könnyíti meg, a munka becsületét is igyekszik visszaadni – emelte ki Simicskó István honvédelmi miniszter. – Az elmúlt években megannyi intézkedés született annak érdekében, hogy segélyek helyett munkából éljenek a magyarok, ami a statisztikai adatokban is megmutatkozik: 12 százalékról 4,7 százalékra, az EU-s átlagnál (8 százalék) is alacsonyabb szintre csökkent a munkanélküliségi ráta – tette hozzá Újbuda országgyűlési képviselője. A minimálbér-emelésen túl a szakmunkásminimálbér-emelése is egyik fontos pillére a mostani megállapodásnak, hiszen a magyar gazdaságnak, a hazai és itt működő külföldi vállalatoknak, illetve a lakosságnak is nagy szüksége van a jó szakemberekre.
A piac szereplőit adócsökkentéssel igyekszik támogatni a kabinet, hiszen ha a magyar gazdaság erősödik, nő a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek és több pénz marad az embereknél. Így jövő januártól az EU-ban a legalacsonyabb, egységesen 9 százalék lesz a társasági adó. Ezzel párhuzamosan duplájára emelik a kisvállalkozói adókezdeményt (ismertebb nevén a KATÁ-t), és kitolják a KIVA értékhatárát, mellyel kifejezetten a középvállalatokat támogatják. A munkáltatói járulékok jövőre 5, 2018-ban pedig további 2 százalékponttal mérséklődnek.
A kormány hosszú távú célja, hogy a magyar dolgozók fizessék a legalacsonyabb személyi jövedelemadót Európában, ezért 31 százalékról 15 százalékra csökkent az szja. A társasági adó is jelentősen, 2011-től kezdődően 19 százalékról 10 százalékra mérséklődött, amelynek egy újabb lépcsőfoka a mostani intézkedés. A kormány tervei szerint a béremelések, valamint a járulékok és a társasági adó csökkentése jelentősen növelhetik a gazdaság teljesítőképességét, így a GDP-növekedés a mostani 2–3 százalék helyett akár 4–5 százalékos lehet.
– A minimálbér, illetve a bérminimum megemelésének hatására minden szinten emelkedhetnek a bérek, hiszen a munkaadóknak is az az érdekük, hogy a magyar munkavállalókat megfizessék, mivel így tudják megtartani a jó képességű, megfelelő szakmával, motiváltsággal és tudással rendelkező szakembereket. A kormány elkötelezett az erős és gyarapodó Magyarország megteremtése mellett, hogy a magyar emberek és családok boldogulását valódi, kézzelfogható módon segítse elő – mondta Simicskó István.
T. N. K.
