Földházi Árpád szeretett rajzolni, nem kedvelte a matematikát, ugyanakkor mégis közgazdásznak tanult. Belevágott a buliszervezésbe, majd egy autószalon működtetésébe Berlinben, konditermet nyitott a haveroknak, menedzselt NB-I-es kosárlabdacsapatot, készített honlapot, gyártott design pólót, megtanulta az arculattervezést, az újságtördelést, a virágbolt üzemeltetést és még egy kicsit szakácskodott is. Tizennégy évesen állt először munkába, egy barkácsboltban volt eladó Leányfalun. Szeretett ott dolgozni, mert szívesen beszélgetett a vásárlókkal. Majd mindent félretéve fotográfus lett, annak ellenére, hogy családjából senki nem inspirálta erre a pályára. Szociális érzékenysége a fotózásban máig megmutatkozik: leginkább embereket szeret fényképezni. - Manapság már okostelefonnal is viszonylag jó képet lehet készíteni, ezért hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy ehhez a szakmához elég egy jobb minőségű fényképezőgép – mondta. Földházi Árpád úgy véli, bár „technikai sport” a fényképezés, azt is tanulni kell. Szerinte akkor lesz valaki jó fotós, ha rendelkezik a megfelelő eszközzel, a komponálással kapcsolatos tudással és még a személyiségét is beleviszi a képeibe.
A Karrier Klub fiataljainak azt javasolta, hogy mielőbb próbálják ki magukat a munka világában, de lehetőleg nyáron, hogy ne menjen a munka a tanulás rovására.
H. S.
|
|
