Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
szeptember 23. szombat, Tekla

Kevés a női vezető

Újbuda   |   2017, július 25 - 16:59
Nyomtatóbarát változatSend by email
Míg a magyar vállalkozásoknál a felső vezetők körében 30 százalék a nők aránya, addig a középvezetőknél 33 százalék – derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb felméréséből. Vagyis a nők részesedése számarányuknál alacsonyabb, emellett a „gyengébbik nemnek” még nehezebb felső vezetővé válnia, mint középvezetővé - írja a Világgazdaság.
A vállalati létszám növekedésével ugyanakkor egyre több nőt találunk magas beosztásban. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50–150 fő közötti cégeknél 32, a 150–250 közöttieknél 30, a nagyvállalatoknál pedig 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben. Az 1081 fős mintából az is kiderült, hogy a kisebb cégek csaknem felénél 10 százalék alatti a női felső vezetők aránya, viszont a 250 fő feletti vállalatoknak ez csak az ötödére jellemző.

A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki: a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe: a 21–50 fő közötti vállalkozásoknál 30 százalék, az 51–150 fős cégeknél 33, a 151–250 fő közöttieknél 32, a nagyvállalatoknál pedig 37 százalék az arány.

A férfiasabb tevékenységek esetében, mint például az építő-, a gép- és a fémipar, a női felső vezetők aránya még alacsonyabb. Leegyszerűsítve, ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul a nők számára megterhelő fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi.

A női felső vezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb, ahol átlagosan négyből három pozíciót töltenek be hölgyek. Jelentős a súlyuk továbbá az üzleti szolgáltatások, a könnyűipar és a kereskedelem terén. A női középvezetők esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, több iparágban is számottevő a hölgyek aránya. Így a könnyűiparban minden második magas beosztás az övék, de az üzleti szolgáltatások terén és a kereskedelemben is elvisznek ötből két állást, az élelmiszer- és vegyiparban pedig egyharmad feletti az arányuk.

A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben – emlékeztetett a GKI. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája pedig az üvegplafonhatás. Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Itt az ELEVEN Ősz: finn forgatag a Bartókon  

Negyedik alkalommal rendezik meg az ELEVEN Ősz fesztivált a Bartók Béla úton. Budapest kulturális főutcáján ezúttal Finnország mutatkozik be szeptember 21-24 között, a Bartók Béla Boulevardon lesz mobilszauna, mölkky, finn design termékek, a skandináv ízek kedvelői finn desszerteknek, ételeknek és kávékülönlegességeknek örülhetnek.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.