– A rezsiváltozás gyorsan begyűrűzik, erőteljes hatással lesz az ingatlanárakra – jelentette ki Balogh László. A vezető szakértő szerint az elmúlt hét évben csak a folyamatos drágulás volt a jellemző, mostantól azonban lakástípusok alapján nagyobb különbségek alakulhatnak ki. Az árak 2015–2019 között egyfolytában emelkedtek: évente országosan 10, Budapesten 20–25 százalékkal drágultak az ingatlanok, ami az elmúlt fél évben is folytatódott, elsősorban az infláció miatt. Kérdésünkre, hogy ezután mindenki messziről fogja-e kerülni a gázfűtésű ingatlanokat, Balogh László elmondta, mivel a magyar ingatlanállomány 75 százalékánál a fűtés gázhasználatra vezethető vissza, a vevők többsége le fog mondani arról a luxusról, hogy nélkülözze a gázt. Az ilyen ingatlanok tulajdonosainak nagy része képtelen lesz lakást váltani vagy korszerűsíteni, mindez pedig afelé mutat, hogy nem várható drasztikus értékcsökkenés ezeknél. Az viszont biztos, hogy a korszerű ingatlanokat nagyon gyorsan felszívja majd a kereslet, az áruk is nőhet, az elavult, felújítást igénylő, szigeteletlen, kedvezőtlen gázfogyasztású ingatlanoké pedig visszaesik. Ez beindíthat egy dominóhatást is a piacon, mert a többi felújítandó ingatlanért sem lehet majd annyit kérni, mint addig.
– A magyarországi ingatlanállomány igen rossz állapotban van – mutatott rá a szakértő. A tavaly kiadott energetikai tanúsítványok alapján az ingatlanok 60 százaléka átlagos vagy annál rosszabb állapotú, de mivel tanúsítványt általában adásvételnél csinálnak, ezen a listán nem szerepelnek a nem piacképes ingatlanok. A rosszabb állapotúak értéke ezért jelentősen elszakadhat az új, az újszerű és a felújított ingatlanok árától. Ezt a hatást erősíti, hogy július 1-je után új lakás csak akkor kaphat használatbavételi engedélyt, ha energetikai besorolása közel nulla energiaigényű. A szakértő szerint komoly bajba kerülhetnek a nagypolgári lakásban élő nyugdíjasok, a 40–50 esztendeje, teljesen korszerűtlen módon épült, azóta is felújítatlan családi házak, a Kádár-kockák lakói, valamint az ugyancsak régi szellemben épült többgenerációs, 300–400 négyzetméteres családi házak tulajdonosai. A Kádár-kockákban már az őszi hónapokban csak a gázszámla százezres nagyságrendű lehet havonta. Az ilyen vagy nagyobb házakban élő idősek a 100–120 ezer forintos nyugdíjukból nem fogják tudni fenntartani az otthonukat.
A távfűtéses lakásokra nem vonatkozik az új rezsiszabály, ezért feltehetnénk, hogy a panellakások értéke megugrik, de mivel sok esetben energiazabáló épületekről beszélünk, erre nem kell számítani. Eddig – hasonló paraméterek mellett – egy panellakás 25–30 százalékkal olcsóbb volt egy téglaépítésűnél, most az árelőny miatt nőhet a népszerűségük, különösen a változatlan rezsi miatt. A szünet nélküli áremelkedés azonban elérhet egy olyan küszöböt, amit a vásárlók már nem lépnek át, egyszerűen nem tudják megfizetni. Balogh László szerint már nagyon közel állunk ehhez, hiszen a bizonytalan helyzet, az emelkedő kamatszint, a növekvő rezsiköltség, a recesszió közeli állapot, illetve ezek kölcsönhatása lelassíthatja az ingatlanpiacot, sokakat pedig a kivárásra ösztökélhet.
Török Dániel
