A hegy története több évszázadot ölel át. II. Géza király uralkodása alatt a mostani Budai Vár környékén: a Gellért-hegyen, a Sas-hegyen és Óbudán fehérszőlőt termesztettek. A terület a budai borvidék egyik legfontosabb részének számított. A törökök kiűzése után az elvadult szőlőhegyet megszelídítő rácok voltak, akiknek hála – balkáni mintára – a vörösbor kultúrája is megfogant, így a kadarka és a bakator szőlőfajták. A 17. században a budai oldalon Óbudától a Rózsadombon át Budaörs határáig, mindenhol szőlőtőkéket neveltek. A legjobb minőségű borokat azonban a Sas-hegy és a Gellért-hegy napos oldala adta, ezért az egész borvidék névadója a Sas-hegy lett.
1879-ben Borbás Vince a főváros és környékének növényzetéről szóló könyvében szintén említi a kék kadarka, illetve a piros bakator fajtákat, valamint a sárga és piros dukát fajtákat mint leggyakoribb szőlőket, amelyekből szintén értékes vörösbor készült. 1834-ben országos szőlőiskolát is létrehoztak a hegy lábánál ötholdnyi területen. A később a Gellért-hegy déli lejtőjére költöztetett mintagazdaság a magyar szőlészeti és borászati kultúrát és ezzel a felsőoktatás alapjait is megteremtette. 1882-ben még kiváló termést szüreteltek, aztán pár esztendő alatt a filoxéra (szapora gyökértetű) kiirtotta a budai – így a sas-hegyi – szőlőket. Helyükre gyümölcsösöket ültettek, a csupaszon maradt hegyoldalon pedig a cserjék telepedtek meg. A Sas-hegy ekkor meglehetősen messze volt a várostól, beépítéséről nem esett szó.
Az első – mára híressé vált – épületeket a Sas-hegy déli-keleti lábánál emelték. A Weber-Saxlehner palota és kápolna az 1800-as években épült, amelyhez udvar, kert, rét, szántó és legelő is tartozott. A villát szegélyező út mellett egy kút állt, amelyet Isten kútjának hívtak. A Sas-hegy környéke akkoriban keserű vizeiről is híres volt. Tavaly volt száz éve, hogy megépült a Károly Király – ma Petőfi Laktanya. A hegy észak-keleti oldalán 1930-ban felépült a Notre Dame de Sion apáca rendház épülete. Az ingatlanban az 1950-es években az Oleg Kosevoj Szovjet Ösztöndíjas Iskolát hozták létre, ez ma az Arany János Gimnázium. Az épület tervezésénél a Sas-hegy domborzatát is figyelembe vették; az intézmény két tornya a hegy két csúcsát szimbolizálja.
A Sas-hegy tehát domborzatában, növényzetében, építészetében, éghajlatában is egyedülálló. A természet védelme érdekében írta ki az önkormányzat a „Sas-hegy barát kert” című pályázatot, amelyre a védett terület környékén lakóknak folyamatosan lehet jelentkezniük. A cél a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület közvetlen környezetében található ingatlanokon az őshonos fajok újratelepítése, szaporítása, és az úgynevezett invazív, a környéktől idegen fajok terjedésének megakadályozása. Amennyiben egy kerttulajdonos vállalja, hogy a pályázati kiírásban szereplő szempontokat érvényesíti a művelés és kertjének alakítása során, azt Újbuda Önkormányzata és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság elismerő címmel jutalmazza. A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület pufferzónája néhol rendkívül elvékonyodott, helyenként megszűnt. Ezért van fontos szerepe a környező kerteknek az idegenhonos, természetes növényeket elnyomó fajok visszaszorításában. A Sas-hegy barát kert kialakításában segít a Sas-hegy barát kisokos, amely kiadvány megtalálható a Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Osztályán, illetve elolvasható az önkormányzat és a Sas-hegy Védő Egyesület honlapján. Szakmai segítséget a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság szakértőitől kaphatnak a Sas-hegy Látogatóközpontban látogatási időben, illetve elérhetőségeiken (sashegy@dinpig.hu).
Újbuda
