Az ülés elején határoztak az Albertfalvai Óvoda intézményvezetői kinevezéséről is: Skerlec Szabolcs személyében megválaszották Újbuda első férfi óvodavezetőjét.
Drágul az ebéd és a szociális szolgáltatás
A képviselők döntése értelmében az önkormányzat 2023. január 1-jétől megemeli a személyes gondoskodást nyújtó ellátások díjait. Az előterjesztés indoklása szerint az élelmiszer- és az energiaárak megugrása jelentősen megnövelte a szociális és a gyermekjóléti ellátások, valamint a gyermekétkeztetés költségeit.
Ennek értelmében jövőre magasabb térítési díjakat kell fizetni a bölcsődei gondozásért, és az Újbudai Idősek Háza belépési hozzájárulásának összegei is felfelé módosulnak. A legtöbbet az egyszemélyes elhelyezés ára emelkedik – a bekerülésért ez esetben 37,5 százalékkal többet kell fizetni –, de az ellátás napidíjai is nőnek 25 százalékkal. Az Újbudai Szociális Szolgálat szolgáltatásai csak kis mértékben drágulnak, a gyermekétkeztetés díja azonban 30 százalékkal növekszik. László Imre polgármester kiemelte, az elszálló energia- és élelmiszerárak ellenére az önkormányzat 2022-ben egyik ellátási díjat sem emelte meg, a közétkeztetési cég ez évi 40,2 százalékos áremeléséből származó költségnövekedést pedig idén átvállalta a szülőktől.
Bács Márton képviselő kiemelte: bár minden áremelés sajnálatos, a körülbelül havi 18 ezer forintra emelkedő közétkeztetési díj naponta 900 forintot jelent, amennyiért sehol nem lehet kapni 2-3 fogásos ebédet, és alatta marad az otthon előállított étel árának is. Ennek oka, hogy az önkormányzat jelentősen hozzájárul az étkeztetés költségeihez. Bakai-Nagy Zita alpolgármester elmondta, az önkormányzat továbbra is kedvezményt ad a rászoruló családoknak, amelyek közül sokan tartoznak abba a kategóriába, amelyben már semmit nem kell fizetni. – A szociális támogatásokat éppen azért emeltük meg 50 százalékkal, hogy segítsük az infláció miatt nehéz helyzetbe kerülő embereket – utalt a testület korábbi döntésére az alpolgármester.
Arról is határozat született, hogy a kerület intézményfenntartó cége, az Újbuda Gamesz évi bruttó 170 millió forint értékben saját gázközbeszerzést indít az általa kezelt 13 önkormányzati intézmény energiaellátásának biztosítása érdekében.
Új koncepció mentén fejlődhet tovább Újbuda
Újbuda Önkormányzata elkészítette a XI. kerület Településfejlesztési Koncepciótervét, amelyet rövid bemutató után megszavazott a testület. A dokumentumban leírtak nem kötelezően végrehajtandók, de meghatározzák a kívánt irányokat. A 19 területre kiterjedő, közel két évig formálódó koncepció a csomópontokat, központokat, alközpontokat és a területhasználatokat érintő elképzeléseket öleli fel. A tervezet két, markáns területre koncentrál: az egyik a Duna-part jövőképét, zöld, illetve lakott területi fejlesztési lehetőségeit mutatja be, a másik a kulturális városközpont megújulási terveit, de a különböző városrészek élhetőbbé tétele, a közlekedés is fontos szerepet kap benne. A koncepcióért felelős Schreffel János főépítész elmondta, igencsak régen, 2005-ben készült utoljára településfejlesztési stratégia, az azóta megváltozott társadalmi, gazdasági és környezeti trendek szükségessé tettek egy új, rugalmasan alkalmazható szempontrendszerekre támaszkodó koncepciót, amely igazodik a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepcióhoz is.
A tervezet célja, hogy Újbuda a főváros legélhetőbb kerületévé váljon, és három átfogó küldetés köré épül: Zöld Újbuda, Élhető Újbuda és Szociális Újbuda. A koncepcióban éppúgy szerepelnek lakóparkok, mint közterületi átépítések és zöld felületi bővítések. Célként fogalmazzák meg, hogy minden fejlesztés szolgálja a klímavédelmet és az energiatakarékosságot, csökkenjen az autóforgalom, ne zsugorodjanak a természetközeli területek, könnyen elérhetők legyenek a helyi szolgáltatások és bővüljön a megfizethető bérlakások állománya. A képviselők egyetértettek abban, hogy előremutató, minőségi szakmai munka született.
Gazdára találhatnak az üres lakások
A Bakai-Nagy Zita által előterjesztett Lakásügynökség program nemcsak régi problémára adhat választ, hanem a mostani válsághelyzetben válik igazán aktuálissá. A cél a rengeteg üresen álló kerületi lakás szociális hasznosítása: az önkormányzat magántulajdonban lévő lakások tartós használati jogát szerezné meg, azaz átvállalná azok bérbeadását. Az önkormányzat a bérletpiaci díj 15 százalékkal csökkentett összegéért veszi át az ingatlant, majd ezen az áron adja ki szociálisan rászoruló személyeknek, családoknak. Az alpolgármester hangsúlyozta: az önkormányzat nincs abban a helyzetben, hogy a közel 200 kérelmezőt önkormányzati bérleményekben helyezze el, a magánlakások bevonása viszont sokat lendíthet a lakhatási szegénység mérséklésén. A program ugyan a piacinál alacsonyabb, ám kiszámítható jövedelmet kínál a tulajdonosoknak, egyúttal leveszi róluk az adminisztratív terheket, emellett ez a módszer hozzájárulhat az albérletpiac kifehérítéséhez. – A rászoruló bérlők nem csupán 15 százalékkal járnak jobban, hiszen jogosultak lehetnek az önkormányzat lakhatási, energiatámogatási és egyéb szociális támogatásaira is, amelyekkel együtt jelentősen mérsékelhetők költségeik – mutatott rá Bakai-Nagy Zita.
Végül a képviselők arról is döntöttek, hogy a 20 százalék fölé kúszó infláció miatt 15 százalékkal megemelik a rendezvények, filmforgatások miatt fizetendő közterület-használati díjat.
T. D.
