A darabot először 1940-ben a Vígszínházban láthatta a közönség. Akkor Tolnay Klári, Mezey Mária, Ajtay Andor, Feleky Kamill játszotta a főbb szerepeket. Most Járó Zsuzsa, Egri Kati, Csonka András, Széles Tamás és Ágoston Péter játszik a humorban bővelkedő, olykor szatírikus, de könnyed műfajú zenés darabban, igazi szórakozást ígérve a Karinthy Színház látogatóinak.
Nemcsak a díszlet sikerült látványosra, de az előadást kísérő zenéket is élőben hallhatja majd a közönség. Eisemann dalait azok is ismerik, akik nem rajonganak különösebben az operett műfajáért. Az Éjjel az omnibusz tetején, a Lecsó lecsó, a Lesz maga juszt is az enyém, a Holdvilágos éjszakán,a Bőg a tehén, a Hallod-e Rozika te, a János legyen fenn a Jánoshegyen és a Jaj de jó a habos sütemény örökzöldként írták be magukat a zenei köztudatba.
Az előadás szövege, amely a muzsika mellett szintén erőssége a XIV. Renének, Harsányi Zsoltnak és Zágon Istvánnak köszönhető. A szófordulatok, a kissé abszurd cselekmény végtelenül szórakoztató.
A darab egy képzeletbeli kis országban, Lodomériában játszódik, és bár összesen 128 lakosú, de a fiatal királynak mégsincs könnyű dolga. XIV. René trónját unokatestvére követeli, egy szomszédos nagyhatalom pedig szemet vetett a közelmúltban ott felfedezett ásványkincsekre. A háttérben egy hatalmas, szörnyű, nyomasztó titok lappang, amely sok fordulathoz és bonyodalomhoz vezeti a darab cselekményét. Ám nemcsak ármányról, cselszövésről szól a Karinthy Színház új előadása: az operett műfajához híven sok szép, romantikus szerelem is szövődik a színpadon.
D. B. S.
